Az építés ötlete: Mindössze két évvel a Második Világháború befejeződése után, 1947-ben született meg a gondolat, hogy kisvasutat építsenek a gyermekek számára. A tervezett intézményt kezdetben egyaránt nevezték gyermekvasútnak és úttörővasútnak. A Gyermekvasút célja eredetileg egy nagy, önálló, addig példa nélküli gyermekközösség létrehozása volt. Ezen kívül valamiféle közfeladat ellátását is céljául tűzték ki.
A budapesti Gyermekvasút nem volt első a maga nemében. A Szovjetunióban és Jugoszláviában már működött hasonló intézmény. Az úttörőmozgalom delegációkat küldött a külföldi példák tanulmányozására. Tanulságként megállapították, hogy valódi vasútüzemet és valóban önállóan működő gyermekközösséget kell kialakítani a budapesti Gyermekvasúton.
A helyszín kiválasztása: Felmerült, hogy a Gyermekvasutat Gödöllőn építsék meg, ahol a HÉV-vel érkezőket szállította volna az egykori királyi kastélyhoz. Egy másik elképzelés szerint a kisvasút a Margit-szigeten épült volna meg, ahol a pihenni vágyókat és fürdőzőket szállította volna. Szóba került a Népliget, amely akkor a város szélén helyezkedett el, és hétvégi kirándulóhelynek szerették volna hasznosítani.
Számtalan egyéb helyszín is szóba került. Végül a budai hegyek mellett döntöttek. Az elsőként kijelölt nyomvonal a Széchenyi-hegytől Zugligetig, a Fogaskerekű Vasúttól az egykori zugligeti villamos végállomásáig vezetett. Az igen kedvezőtlen terepviszonyok miatt a nyomvonalat módosították, és a végleges, tehát Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között jelölték ki. Az Úttörővasút és a vele egy időben létesített csillebérci úttörő tábor területének tulajdonjogát a fővárosi önkormányzat ingyen adta át a létesítmények új tulajdonosainak. A megépítendő Gyermekvasút működtetőjének a MÁV-ot jelölték ki. Az úttörőmozgalom előretörésével a Gyermekvasút nevét a megnyitásra már Úttörővasútra változtatták. A Gyermekvárost Úttörőköztársasággá, a Szt. Anna kápolna állomást Előre állomássá nevezték át.
Gyermekvasút építésének idején az akkor épülő csillebérci gyermektábor (más néven: gyermekváros, Úttörőköztársaság, Úttörőváros) helyszíne tömegközlekedési eszközökkel nem volt megközelíthető. Egyes értelmezések szerint a Gyermekvasút létesítésének célja kizárólag a táborba való utazási lehetőség megteremtése volt. Az egykori Normafa megállóhely és Előre állomás a főváros kedvelt téli sporttelepének közvetlen közelében létesültek.
Az Úttörővasút építése Az építkezés 1948. április 11-én kezdődött. Az első kapavágást a Hegyhát út és a Rege út találkozásánál, Széchenyi-hegy állomás területén tették meg. Az építők egy része hivatásos vasútépítő, másik része önkéntes volt. Számukra az épülő csillebérci gyermekvárosban alakítottak ki sátortábort. Az építéssel párhuzamosan folyt a kis vasutasok kiképzése. Az elméleti képzés hathetes tanfolyamokon Csillebércen, a gyakorlati képzés a nagyvasúton folyt.
Az első szakasz határidőre elkészült. Az építés mindössze 66 munkanapig tartott. Megépült a 3,0 km hosszú vasútvonal: Széchenyi-hegy állomás, Normafa megállóhely, Úttörőváros állomás és Előre állomás. A Széchenyi-hegy állomáshoz kapcsolódva egy egyvágányos motorszín és két tárolóvágány létesült. A járművek egy része az Úttörővasút számára készült, további járműveket más kisvasutakról irányítottak a Széchenyi-hegyre. Az állomásépületek tervezésénél is a nagyvasúti szolgálati helyek szolgáltak például. Minden állomásépület egyedi tervezésű, figyelembe véve a kisvasút jellegzetességeit. A tervezéssel a MÁV akkori legismertebb építészeit bízták meg.
Megnyitó Nagy eseménynek ígérkezett 1948. augusztus 1. Az avatásra feldíszítették a Széchenyi-hegy állomást. A vendégek zsúfolásig megtöltötték az állomást, az előtte található teret és a forgalomba állított járműveket. Az építkezésben jeleskedők kitüntetése után Gerő Ernő közlekedési miniszter engedélyt adott az első vonat elindítására. Ez tekinthető az Úttörővasút hivatalos megnyitásának.
Az első vonatot a csillebérci tábor építői, a tábor első lakói és egy népes bányászzenekar várta Úttörőváros állomáson. Ekkorra időzítették az Úttörőköztársaság avatását. Két nappal korábban érkeztek meg az első táborozók, akiknek többsége úttörő volt, de szép számmal voltak közöttük még magyar és külföldi cserkészek is. A megnyitó ünnepségek tükrözték azt az elgondolást, mely szerint az Úttörővasutat és az Úttörőköztársaságot a gyerekek ajándékba kapták a felnőttektől.
Az úttörővasutas szolgálatot a gyerekek kezdetben a mainál nagyobb önállósággal látták el. Az állomásokon felnőtt vasutas nem teljesített szolgálatot. A gyerekek felügyeletét nevelő tanárok látták el. Az átadás utáni néhány hétig a vonatok engedélyezett legnagyobb sebessége 35 km/h volt.
Bővítés Az építkezés nem állt meg. A kisvasút vonala hosszan követi a János-hegy nyugati vonulatát. Támfalak és bélésfalak építésével tették lehetővé, hogy elfogadható lejtésviszonyokkal épülhessen meg ez a szakasz.sokáig János-hegy volt az úttörővasutasok kedvenc szolgálati helye, és vitathatatlanul ez a legforgalmasabb állomás.Ságváriligetet központi állomásnak szánták: környékét parkosították, az állomás mögött autóbusz fordulót alakítottak ki. A közelben épült meg a pályafenntartási szakszolgálat központja.
A második szakasz átadására 1949. június 24-én került sor. Az igen nagy érdeklődés, magas utasszám újabb járművek beszerzését követelte meg. A MÁV gőzmozdonyokat állított forgalomba, és újabb személykocsikat hozatott más kisvasutakról. Bevezették a 30 perces követési időközt.
Az engedélyezett legnagyobb sebességet 20 km/h-ra csökkentették. Az állomásokon tanári felügyelet helyett állomásfőnöki beosztásban szolgálatot teljesítő hivatásos vasutasok irányításával végezték a gyerekek a munkájukat. Az utazó szolgálatra beosztottak szolgálati főnöke a felnőtt zárfékező volt. A vonat- és mozdonyvezetők, valamint a fűtők kezdettől fogva felnőtt vasutasok voltak.
Az 1949 nyarán Budapesten megrendezésre kerülő második Világifjúsági Találkozó egyik helyszíne az Úttörővasút volt.
A Hűvösvölgyig hátralévő, befejező szakasz megépítése bizonyult a legnehezebbnek. Az Úttörővasút tervezett végállomása, az akkori 81-es villamos hűvösvölgyi végállomása légvonalban alig 2 km-re volt, a szintkülönbség azonban 120 méter. A probléma megoldására 4,5 km hosszban, szerpentin szerűen vezették a vasútvonalat a Hárs-hegy vonulatát követve, majd visszakanyarodva Hűvösvölgy felé. Szigorúan véve ezen a szakaszon sem volt szükséges alagutat építeni. Az utazás érdekesebbé tétele érdekében azonban a Hárs-hegy egyik nyúlványában egy 198 méter hosszú, patkó alakú alagutat építettek. A harmadik szakaszon Ságváriliget állomás után Kis-hárs-hegy megállóhely következett.
Hűvösvölgy állomást a nagy pályaudvarok mintájára építették meg. Hosszú, fedett peronjai és az állomásépület a két vágány között találhatók. A peronra két lépcsősoron lehet feljutni. Az állomás előtti téren üvegcsarnokot építettek. Korábban itt működtek a pénztárak. Az ide beosztott pénztárosok munkáját felnőtt pénztárfőnök felügyelte. A villamos végállomás egykori helyét az Úttörővasút üzemfőnökségi épülete előtti térrel szabadtéri mozgólépcső kötötte össze 1955-től. Ez volt az első mozgólépcső Magyarországon. A budapesti metróhálózat majdani mozgólépcsőinek tervezéséhez és üzemeltetéséhez kívántak tapasztalatot szerezni a prototípus üzembe helyezésével. Természetesen itt is úttörővasutasok voltak szolgálatban.
A mozgólépcsőt 1973-ban – az első metróállomások átadása után néhány évvel – szüntették meg, amikor már nem volt kuriózum mozgólépcsőn utazni. A gépház egy része ma is áll, a Gyermekvasút raktárként használja.
A teljes vonal A teljes vonal megnyitása után néhány héttel adták át a forgalomnak az első olyan járműveket, amelyeket már kifejezetten az Úttörővasút számára terveztek és gyártottak. A Ganz-MÁVAG motorkocsik – és az egy évvel később érkező harmadik motorkocsi – évtizedekig hozzátartoztak az Úttörővasút mindennapjaihoz. A motorkocsikat időközben selejtezték, a pótkocsik viszont azóta is közlekednek a Gyermekvasúton.
A harmadik szakaszt – azaz az Úttörővasút teljes vonalát – 1950. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. Két évi munkával, melyben tapasztalt vasútépítők és önkéntesek egyaránt részt vettek, teljessé vált az Úttörővasút 11,2 km hosszú vonala. Mind a hét állomást használatba vették a gyerekek. Ezzel párhuzamosan kialakult az úttörővasutasok egyedi gyermekközössége is.
A Hűvösvölgy és János-hegy közötti igen meredek pálya sok nehézséget okozott. Elsősorban emiatt került sor a Kis-hárs-hegy megállóhely megszüntetésére 1951-ben. 1956 októberében az Úttörővasút is leállt. Szerencsére jelentősebb károkat nem szenvedett, mivel az emberek elsősorban a gyerekek nagyszerű „játékának", mintsem a hatalom jelképének tekintették.
Újra indulás, átalakulás Néhány hét üzemszünet után, 1957. február 3-án vasárnap ismét megindult a forgalom.
1969-ben a vasútüzemet jelentősen átszervezték. Megszűnt az állomásfőnökök reggeltől reggelig tartó, 24 órás szolgálata. János-hegy állomáson csak nyáron vasár- és ünnepnapokon volt szolgálat. A vonatközlekedést is racionalizálták: a vonatok ritkábban, de nagyobb befogadóképességgel közlekedtek.
Időközben megszűnt a gőzmozdonyok közlekedése. Hűvösvölgyben bezárták a pénztárcsarnokot, új várótermet és pénztárakat alakítottak ki az állomásépületben. Az Úttörővasúton közlekedő, más kisvasutakról kölcsön vett járművek visszakerültek eredeti szolgálati helyükre.
Az 1970-80-as évek
1979-ben a Konkoly-Thege Miklós úti teljes sorompót félig önműködő fénysorompóval váltották fel. A pálya – amelyek már eredetileg is használtan kerültek az Úttörővasútra – a negyven évi használat során végképp elöregedett. 1989-ben halaszthatatlanná vált a teljes vágányzat cseréje. A MÁV Keleti PFT Főnökség az átépítést három szakaszban végezte. 1990. július 6-tól a szerelvények ismét a vasútvonal teljes hosszában az újonnan lefektetett 48 kg-os síneken közlekednek.
Gyermekvasúti korszak Alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez 1990-ben az Úttörővasút nevét Gyermekvasútra változtatták. A szolgálatot ellátó gyermekvasutasok vörös nyakkendőjét kékre cserélték. A mozdonyok elejéről eltávolították a vörös csillagot. Az úttörők hagyományos köszönése, az „Előre!" helyett bevezették a napszaknak megfelelő, általánosan használt köszönési formát. Úttörőváros állomás nevét Csillebércre, Előre állmás nevét Virágvölgyre, Ságváriliget állomás nevét Szépjuhásznéra változtatták. Egyéb, jelentős változásra azonban nem volt szükség.
1991-ben a Gyermekvasút új feladatot kapott: ebben az évben indult meg a nosztalgiavonatok közlekedése.
1992-ben nyitották meg a Gyermekvasutas Múzeumot. Az évtizedek óta felhalmozott gyűjtemény korábban csak az Úttörővasút különleges vendégei számára volt látogatható. A múzeumot a Hűvösvölgy állomás épületében rendezték be. Fényképek és dokumentumok mellett számos tárgyi emléket is őriznek itt az egykori Úttörővasút és a Gyermekvasút több mint 50 éves múltjából. 1998-ban, a Gyermekvasút első szakasza átadásának 50. évfordulójára szervezett jubileumi ünnepségsorozatra való készülődés jegyében nagyszabású felújítási munkálatokat végeztek: többek közt megújultak az állomás- és üzemi épületek, felújították a biztosító berendezéseket, újjáépítették az elektromos hálózatot, több személykocsi teljes felújítását végezték el, néhány szolgálati hely korszerű fűtésrendszert kapott. Hűvösvölgy állomáson modern, számítógéppel felszerelt személypénztárt alakítottak ki.
A Gyermekvasút jelene Az alapvetően megváltozott körülmények között a Gyermekvasút sikeresen megőrizte két fő feladatát: hangulatos kisvasútként szolgálja a budai hegyekben kirándulókat, egyúttal felelősségteljes feladatot és páratlan közösségi életet biztosít a gyermekvasutasként szolgálatot teljesítő 10-14 éves gyermekeknek.
A Gyermekvasút manapság is számtalan program helyszínéül szolgál. Gyermeknapon például (május utolsó vasárnapja) minden állomáson más, különleges rendezvényekkel és sűrített vonatforgalommal várja a gyerekeket és szüleiket a Gyermekvasút.
Minden évben, szeptember második szombatján a Gyermekvasutat birtokba veszik az egykori gyermek- és úttörővasutasok. A nosztalgianapi szolgálaton bárki részt vehet, aki pajtásként szolgálatot teljesített az egykori Úttörővasúton vagy a Gyermekvasúton, és legalább tíz éve elballagott.
További nosztalgia:
- Gerevich Aladár - Greta Garbo - Kukori és Kotkoda - Csengős mozdony - Trapper farmer - Commodore-64 - A Suzuki története - Rubik Kocka - Traubi - TV-maci - Fecske cigaretta - Sokol rádió - Szovjet fali lámpa - Tisza cipő
|