sziasztok
az én takarékkönyvem is megvan, és visszagondolva mennyire
örültem amikor végre nem csak 1-2 forintos bélyeg került
bele, hanem egy 50 forintos is.
Örömmel olvasom soraid a fórumban. Én is ilyen módon kezdtem
fotózni, mint te. Nekem még mindig van egy teljesen
üzemképes Zenith-em.
A 8.-os ballagásra kaptam a szüleimtől ( 1982-ben)
3800ft.-ért! Ez akkor nagy szó volt, ezt megbecsülve máig is
örzöm. Ma nem hiszem, hogy ilyen értékarányba tudnák venni
gyermekemnek egy profi gépet!
Végigolvasva ezt a topicot, nem jöttem rá, hogyan mászott el
egy kicsit a fényképezőgépek irányába, de ha már így
alakult, tovább folytatom. Egészen 2000-ig a fényképezés
hidegen hagyott, pedig voltak legendás gépeim (pl. Smena
Symbol), de vajmi keveset konyítottam hozzá, csak
kirándulások, nyaralások alkalmával kattintgattam, legyen
valami emlék. Pedig a sógorom, akinek komplett fotólaborja
volt, próbált rávezetni a blendenyílás, mélységélleség, stb.
fogalomkörébe, hasztalanul. Pedig még egyszer kölcsön is
adta az Exacxta tüköraknás gépét egy párizsi útra. Aztán
valamikor karácsonyra kaptam egy Zenit TTL-t, ami sajnos
azóta reménytelenül tönkrement. Aztán amikor megjelentek a
digitálisok, azóta fertőződtem csak meg velük igazán, most
már a harmadikat nyúzom. Azért ezek már lényegesen mások. De
azóta hihetetlenül megnőtt a tiszteletem a régi gépek iránt,
az Erzsébet térnél és más helyeken, ahol használt gépekkel
kereskednek, a kirakatokban csodálattal nézem őket. Azt
hiszem, nem fogok sajnálni egy bizonyos összeget egy régi,
múzeális darabért.
ja a lényeg lemaradt--imádtam a bélyegeket gyüjteni és
sokszor gyönyörködtem is benne. de a legszebb öröm az volt
ha kaptam egy új betétkönyvecskét mert betelt!
nem tudom ettől lette-e takarékos---vagy másképpen is azzá
váltam volna.
takarékoskodni lehet- sőt az új életbiztosítások már párban
járnak az előtakarékossággal.
csak talán az információ túl sok.
nekem a 70-es vagy 80 évekban volt ÁB-nél egy jopofa--amire
fel lehetett venni kamatmentes hitelt .
Szinte csodaszámba ment ez akkortájt. Előzmény: fkj
Szia Csöves, gondolom, príma masszív gép lehet a Zenit,
legalább úgy, mint egykoron a Pajtás. Nekem is volt ehhez
hasonló kaliberű, igaz, svéd gyártmányú, mert azt hozta a
papám 1965-ben, amikor először hazalátogatott (nahát, az
idén 40 éve!). Még a blendenyílásoknál is rajzok voltak:
borult, felhős és napos idő. Nagyon jó felvételeket lehetett
készíteni vele. Sajnos öt év múlva, a költözködési rumliban
elkallódott valahol. Az unokahúgomnak digitális gépe van.
Elbűvöl, ahogy már azonnal látszik a felvétel és hogy azt
gépre is lehet tenni, mint a karácsonyi felvételekkel
tettük. De azért nosztalgiát érzek a régi gépek iránt.
Valahogy a kezemben van még a mozdulat, ahogy tekertem
tovább a filmet. Dehát ez már úgy tűnik, történelem. Előzmény: csoves
kedves csinomjank nekem van egy zenit orosz fényképezőgépem
amit még ma is használok néha
nagyon szerettem mert sötét helyeken is lehetett jó képeket
csinálni vele. Idestova 30 éve használom. Természetesen
modern gépeim is vannak. Sajnálom,hogy neked nem sikerült. Előzmény: csinomjank
Sajnos már megtakarítási nics de nagytakarítás van.
Nekünk van magánynyugdíjpénztárunk, van életbiztosításunk,
de mire a pénzhez jutunk, már nem fog sokat érni. Mit ér a
mai FT.?
Erika Előzmény: fkj
Hát nem is tudom. Bár iskoláskoromban nem lelkesedtem a
takarékbélyegért (amint az olvasható is), de felnőtt
koromban igenis félretettem. És bizony az nagyon jól jött
novemberben! Ennek a takarékossági formának az volt a neve,
hogy KST. És év közben ha az ember megszorult, fel lehetett
venni belőle, igaz, akkor duplán vontak le, de megvolt az év
végén is a pénz. Jó volna megint ilyen biztonságban élni, de
ez ma már csak álom. Hiszen új századba léptünk azóta. Előzmény: Bibic
Belépés
